Szervezeti, intézményi kérdések
Önkéntes bárhol, bármilyen szervezetnél tevékenykedhet, csak nem a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. Törvény (Köt.) hatálya alatt, hanem például ingyenes megbízás alapján.
A Köt. szerint a fogadó státusz elnyeréséhez az intézménynek be kell jelentkeznie a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Társadalmi Párbeszéd és Civil Kapcsolatok Főosztályához.
A fogadó szervezetnek a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. Törvény ír elő bejelentési kötelezettséget arra az esetre, ha a törvény hatálya alatt kívánnak önkénteseket foglalkoztatni. A bejelentéssel kapcsolat útmutatónkat itt találja.
Abból, hogy nem regisztráltatja magát kifejezetten semmilyen hátránya nem származik. Ennek a következménye pusztán az, hogy nem foglalkoztathat önkéntest a Köt. hatálya alatt. Álláspontom szerint minden szervezetnek magának kell eldöntenie, hogy vállalja-e azokat az adminisztrációs feladatokat, amiket a Köt támaszt, azért cserébe, hogy a kedvezményeket igénybe vegye.
A törvény hatálya alatti önkéntes foglalkoztatás álláspontom szerint biztonságot jelent mind a szervezetnek, mind az önkéntesnek, főleg abban az esetben fontos ez, ha hosszú távú önkéntességről van szó.
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. Törvény (Köt.) egy lehetőség arra, hogy a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén a fogadó szervezetek a törvény hatálya alatt fogadjanak önkénteseket.
A bejelentési lapot akkor kell kitölteni, ha a fogadó szervezet úgy dönt, hogy a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. Törvény (Köt.) hatálya alatt kíván önkénteseket foglalkoztatni, és ezért eleget tesz a törvény 11.§-ban foglalt regisztrációs kötelezettségének.
Önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos kérdések
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerint az önkéntes tevékenység ellátása során a fogadó szervezetnek biztosítania kell az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit.
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. Törvény szerint a fogadó szervezet az általa foglalkoztatott önkéntesekről köteles nyilvántartást vezetni, amelynek többek között tartalmaznia kell az önkéntes születési helyét, anyja nevét.
Az EGT államokon kívüli térségből érkező önkéntesek foglalkoztatásakor a fogadó szervezetnek olyan felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, amely kiterjed az önkéntes által okozott kár megtérítésére.
A törvény szerint az önkéntessel kötendő szerződésnek van néhány kötelező tartalmi eleme.
A magyar fogadó szervezeteknél akár külföldi, akár magyar állampolgár által végzett önkéntes munkára, illetve a magyar állampolgár által a törvényben meghatározott magyar fogadó szervezetnél külföldön végzett önkéntes tevékenységre terjed ki.
Állampolgárságra tekintet nélkül önkéntes lehet minden 10. életévét betöltött személy, aki nem a kiskorúsága miatt cselekvőképtelen.
Juttatásokkal kapcsolatos kérdések
Az EVS önkéntesekkel kapcsolatban már korábban is felmerült az a probléma, hogy a program szabályai szerint olyan összegű zsebpénzt kell fizetni az önkéntesnek, ami a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. Törvény (Köt.) szerint már ellenszolgáltatásnak minősül.
Ebből következően az EVS önkéntesek nem tartozhatnak a Köt hatálya alá.
Viszont ebből nem következik, hogy törvénysértést követnének el a szervezetek, ugyanis nemcsak a Köt. hatálya alatt lehet önkéntest foglalkoztatni, illetve az sem minősül törvénysértésnek, ha valaki „ellenszolgáltatást” (Önök esetében ez a zsebpénz) kap, csak felmerül az adófizetés kérdése. Tehát a zsebpénz után az önkéntesnek személyi jövedelemadót kellene fizetnie a magyar szabályok szerint. Ám ez is áthidalható azáltal, hogy az EVS önkéntesek külföldi állampolgárok és Magyarország a legtöbb európai országgal kötött olyan egyezményt, amely szerint a kettős adóztatás elkerülése érdekében a külföldi állampolgár a Magyarországon szerzett jövedelmét a saját hazájában az ottani szabályok szerint adózza le, így a magyar fogadó szervezeteknek nem kell foglalkoznia az adózással.
A Köt. felsorolja azokat a juttatásokat, amelyek nem minősülnek ellenszolgáltatásnak és nem merül fel az adó és járulékfizetés kérdése. Ilyen ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatás az önkéntes részére biztosított – a feladata ellátásához szükséges – iskolarendszeren kívüli képzés költsége is.
A konkrét kérdések megválaszolása előtt szeretnék kitérni az önkéntes jogviszony sajátosságaira. Ezt azért tartom fontosnak, mert a megfogalmazott kérdésekből számomra az szűrődik le, hogy a fejekben keverednek a különböző jogviszonyok; leginkább a munkaviszonytól való elhatárolás okozza a bonyodalmat.
A közérdekű önkéntes tevékenység, mint önálló jogviszony bár természetesen sok hasonlóságot mutat a munkaviszonnyal, mégis teljesen más. A lényege, hogy az önkéntes ellenszolgáltatás nélkül végez munkát mások javára, szabad elhatározásból, még a munkaviszony egyik lényeges eleme, hogy ellenszolgáltatásért, egyfajta gazdasági kényszerből végeznek az emberek munkát.
Az önkéntes jogviszonyt önálló jogszabály, a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. Törvény (Köt.) szabályozza, akként, hogy természetesen háttérjogszabályként megjelenik a Polgári törvénykönyv, illetve maga a Köt. utal más jogszabályokra, például a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényre (Szja.). Ám nagyon lényeges kiemelni azt, hogy automatikusan nem alkalmazhatóak rá azok az adójogszabályok, amelyek a munkaviszony tekintetében számításba jönnek.
A Köt. megalkotásának egyik lényeges eleme volt éppen az, hogy a meghatározott adminisztrációs szabályok betartásáért cserében a törvény által meghatározott körben (a fogadó szervezetek pontos meghatározása, illetve a közérdekű tevékenység meghatározása) tisztán, az eddigi kaotikus helyzetet megszüntetve lehessen azt biztosítani, hogy az önkéntes az általa ellátott tevékenység során felmerülő költségeit a fogadó szervezet megtérítse. Fontos itt kiemelni, hogy ezáltal az önkéntes nem kerül jobb anyagi helyzetbe, hanem nem kerül rosszabb anyagi helyzetbe.
A törvény a költségtérítések és juttatások meghatározásánál azt mondja ki, hogy azok nem minősülnek ellenszolgáltatásnak, így a Köt. szabályait betartva adott költségtérítések vagy juttatások esetében nem merül fel adó vagy járulékfizetési kötelezettség.
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. Törvény (Köt.) szerint nem minősül ellenszolgáltatásnak az önkéntes utazásának biztosítása. Az utazás biztosítását a szervezet nagyon sokféleképpen megoldhatja: gépkocsival szállítja őket, vagy gépkocsi használatot biztosít, illetve akár kerékpár használatot biztosít. Álláspontom szerint az Ön által leírt esetben a kerékpár fogadó szervez általi megvásárlása és annak az önkéntes részére történő használtba adása nem minősül ellenszolgáltatásnak. Költségtérítésként (tehát úgy, hogy az önkéntes megveszi a kerékpárt és ezt a szervezet kifizeti neki és így az az önkéntes tulajdonába kerül) való biztosítását nem tartom járhatónak, hiszen ez esetben egy eszközt vásárol az önkéntesnek, aminek a lehetősége viszont nem szerepel a 2.§ (3) bekezdése szerinti felsorolásban.
Az önkéntes egészségbiztosításával kapcsolatban a Köt. 24.§-ában találunk ide vonatkozó rendelkezést, amely kimondja, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény úgy módosul, hogy a baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult az, aki közérdekű önkéntes tevékenységet végez, függetlenül attól, hogy egyébként biztosított-e.
A telefonköltséggel kapcsolatban a Köt. szerint nem minősül ellenszolgáltatásnak az önkéntes tulajdonában vagy használatában álló eszköz működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása vagy bizonylattal igazolt költségének megtérítése.A telefon használatra vonatkoztatva egyrészt szem előtt kell tartani, hogy csak az önkéntes tevékenység ellátása érdekében történő működtetés esetében lehet ilyen költségtérítést biztosítani.
Az albérlettel kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva, ugyanaz alkalmazható, mint az utazási költségtérítésnél: vagy a fogadó szervezet biztosítja a szállást vagy a bizonylattal igazolt költséget megtéríti. Ez szintén nem minősül ellenszolgáltatásnak, így az önkéntes után se az önkéntest, se a fogadó szervezetet nem terheli járulékfizetési kötelezettség. A bérbeadó adófizetési kötelezettségét ugyanakkor nem befolyásolja, hogy az ingatlan egy önkéntes szállásának biztosítására lett kiadva, így az abból befolyt jövedelem után a szokásos módon kell adót fizetni.
A kiküldetési rendelvény az önkéntes saját személygépkocsijának a használata kapcsán merül fel, amikor a Köt. kimondja, hogy nem minősül ellenszolgáltatásnak, ha a fogadó szervezet az érdekében használat kocsi után az önkéntesnek – a kiküldetési rendelvényre vonatkozó szabályok betartása mellett – olyan összeget fizet meg bizonylat nélkül, mint ami az Szja. törvény szerint igazolás nélkül elszámolható.
Magyar fiatal természetesen a Köt. hatálya alatt is végezhet hosszú távú önkéntes szolgálatot. A költségek megtérítésén kívül lehetőség van jutalmat adni az önkéntesnek évente a minimálbér havi összegének 20%-ig.
Közérdekű önkéntes tevékenységnek az ellenszolgáltatás nélkül végzett munka minősül. Nem minősül ugyanakkor ellenszolgáltatásnak a törvényben meghatározott költségtérítés, jutalom, illetve meghatározott esetekben a napidíj.
Egyéb kérdések
Nem állapít meg kifejezett adókedvezményt külföldi fiatallal kapcsolatban a törvény, hanem általában az önkéntesnek adott költségtérítés, jutalom vagy napidíj költségként jelenik meg a szervezet költségvetésében.
Emellett a Köt. módosította a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. Törvényt az alábbiak szerint.
Köt. 23. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 3. számú mellékletének B) fejezete a következő 7. ponttal egészül ki:
[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
„7. az adózó által a vele önkéntes jogviszonyban álló magánszemély részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, ha az önkéntest az adózó gazdasági-vállalkozási tevékenysége érdekében foglalkoztatta;”
A közérdekű önkéntes tevékenység, mint önálló jogviszony bár természetesen sok hasonlóságot mutat a munkaviszonnyal, mégis teljesen más. A lényege, hogy az önkéntes ellenszolgáltatás nélkül végez munkát, mások javára, szabad elhatározásból, még a munkaviszony egyik lényeges eleme, hogy ellenszolgáltatásért, egyfajta gazdasági kényszerből végeznek az emberek munkát.
Mindezek alapján a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. Törvény alapján végzett önkéntes tevékenység nem minősül munkaviszonynak.
